Tomboló

Úgy gondoltam, mindenképp érdemes szót ejteni az új büntető törvénykönyvről (továbbiakban: btk), melyet a tisztelt Országgyűlés még a nyári szünet előtt fogadott el, viharléptékkel. Az új btk-t nem kísérte oly vehemens vita, mint a korábbi hasonló súlyú törvénymódosításokat, ám mégis érdemes szemezgetnünk a változtatások közül.

Magyarország történetében ez a negyedik írott btk. a híres-hírhedt Csemegi-kódex (1878), az 1961. évi V. törvény és az 1978. évi IV. törvény után. Utóbbi persze rengeteg módosításon ment keresztül a rendszerváltozáskor, így hatályba lépésekor a legsúlyosabb szankciónak a halálbüntetést jelölte meg.

Az új btk. jövő júliusban fog hatályba lépni. Az már most borítékolható, hogy a regisztrált bűncselekmények száma nagymértékben csökkenni fog. A 90-es évek eleje óta először fordulhat elő jövőre, hogy a szám 400 ezer alá fog esni. Na nem ám azért, mert Pintér Sándor gondolt egyet és valóra váltja a sokat idézett "két hét" ígéretét (vagy inkább demagóg szövegét). A második Orbán-kormány zseniálisan oldotta meg, hogy két év múlva hivatkozhasson a bűncselekmények csökkenésére és a rend megerősítésére: a vagyon elleni bűncselekmények alsó értékhatárát ugyanis 20 ezer forintról 50 ezer forintra emelte, így jövőre az esetek nagy része már a szabálysértési kategóriába fog esni, ami ugye külön statisztikát igényel. Megjegyezendő: anno, 2007-ben a második Gyurcsány-kormány már egyszer emelt az értékhatáron, akkor 10 ezer forintról a jelenleg fennálló 20 ezer forintra.

Persze más téren a btk. valóban szigorodik, már-már a szigoráról méltán híres Csemegi-kódexet felidézve. A tanúvallomás megtagadása elzárással is sújtható, valamint a hivatali szervek tekintélyét azzal kívánják növelni, hogy a hivatalos személy elleni erőszak bűntettét jóval keményebben szankcionálják, mint eddig. Kiterjesztik azoknak a körét, akik semmilyen körülmények között sem engedhetek feltételesen szabadon (pl. a többszörös, visszaeső bűnözőket). Súlyosbítja az illegális fakitermelés, vadászás büntethetőségét - nagyon helyesen. A HVG szegény-ellenességről ír, ám ez nem igaz. A megélhetési bűnözést, mint magyarázó indokot, semmilyen körülmények között nem fogadhatjuk el!

A legnagyobb vitát a bűncselekmények elszenvedőinek önvédelmi kérdése váltotta ki. Ilyen, felfokozott helyzetekben a mérlegelés nem mindig kerül előtérbe. Ám vitathatatlan, hogy az új szabályozás talán megoldást jelent: a betörő akkor is betörő, ha van nála fegyver, ha nincs. A sötétben ezt nem lehet jól látni, épp ezért az áldozat nem lehet tekintettel a támadó épségére. Az én váram, az én házam jelszavával mindenki köteles megvédeni saját, a családja testi épségét. A betörő/támadó jogainak nyilván sérülnie kell. Nagyon fontos, hogy ez ki lett mondva. A visszatartó erő már más kérdés, én nem gondolnám, hogy emiatt csökkenne az ilyen típusú bűncselekmények száma, de ezt majd az idő fogja eldönteni. Rengeteg viszont a kérdés (pl. az "éjszaka fogalma"), amelyek a bíróságok dolgát fogják megnehezíteni. Nehéz lesz ítélkezni (pl. valóban nem láthatta-e az álmából felvert áldozat, hogy a betörőnél nincs fegyver?), amelyek már-már a precedens típusú jogalkotási formát fogják megvalósítani.

Teljes mértékben egyetértek a büntethetőségi korhatár csökkentésével. A 12 éves gyerek a mai világban már teljesen tudatában van tetteinek. A leszállítást csak bizonyos súlyú cselekményeknél szállították le (pl. gyilkosság), ami szerintem hiba, hiszen e korosztály már a lopásokban is jelentősen benne van (hogy mást ne mondjak a cigány etnikumra). Igaz, hogy így csak alig pár bűntényt érint ez a leszállítás (12 évesek ritkán érintettek emberi élet kioltásában), ám véleményem szerint már az is előrehaladás, ha csak egy-egy bűncselekményt büntetnek megfelelően az eddigi meglévők mellett. A folyamat jó irányban mozdult el, én tovább szigorítanám a következő években. A felelősöket büntetni kell, nem a szocializációjuknak megfelelően visszavezetni őket a társadalomba. Ez a békés többség érdeke.